Németország - amit a közlekedésről tudni érdemes

Németország - amit a közlekedésről tudni érdemes
publikálva: 2018. január 17.
 

Ha Németországba készülsz akár turistaként, akár munkavállalóként, nem árt néhány alapinformáció birtokában lenned a közlekedésről. Nehogy belefuss valami olyasmibe, ami sokba kerül :) Viel Spaß!

Közúti közlekedés

Németországban a személygépkocsik száma folyamatosan növekszik. Az úthálózat 650 800 km-t tesz ki, beleértve a 11 400 km autópályát is.

Sebességhatárok

  • Lakott területen: 50 km/h vagy 30 km/h
  • Főútvonalon 100 km/h vagy 70 km/h.
  • Autópályán: általánosságban nincs sebességkorlátozás, az ajánlott sebesség 130 km/h.

Személygépkocsi utánfutóval

  • Lakott területen: 50 km/h vagy 30 km/h
  • Főútvonalon: 80 km/h
  • Autópályán: 100km/h

7,5 tonna össztömeget meghaladó járművek

  • Lakott területen: 60 km/h
  • Főútvonalon: 60 km/h
  • Autópályán 80km/h

Az ajánlott sebesség túllépése, avagy a sebesség nem megfelelő megválasztása egy közlekedési baleset esetén megalapozhatja szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítását. Számos helyen 22 óra és 06 óra között ugyancsak sebességkorlátozással találkozhatnak zajvédelmi okokból.

Autópályadíjak

Németország az egyik legsűrűbb és a személyautók számára ingyenesen használható autópálya-hálózattal rendelkezik Európában. Az autósokat bővebb információkkal a Német Autóklub (ADAC) oldala látja el.

Biztonsági előírások

Németországban a biztonsági öv minden utasnak kötelező. A négy éven aluli gyermekeknekbiztonsági gyermekülésben kell utazniuk, a 12 év alatti gyermekeknek kötelező az ülésmagasító használata. A motorbicikliken bukósisak használata kötelező. Az ittas, alkoholos állapotban való gépjárművezetés Németországban is tilos. Jóllehet szabálysértés megállapítására csak 0,5 ezrelék véralkoholszint felett kerül sor, baleset esetén azonban bármekkora véralkoholszint súlyos megítélés alá esik. A Németországban is érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező vagy műszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármű Németországba nem léphet be. Ha mégis belépett, az országon belül a vezető kötelezhető a gépkocsi saját költségen történő javíttatására, de akár meg is tilthatják a gépjármű további használatát az országban.

Környezetvédelmi zónák

Az Európai Unió Tanácsa 199/30/EK irányelvének végrehajtása keretében Németországban egyes nagyvárosokban behajtási tilalmat rendeltek el azon gépjárművekkel szemben, amelyek nem rendelkeznek a rendelet szerinti finompor-határérték betartását igazoló matricával. A behajtási tilalom ezen városok meghatározott területére, általában a szélesebb értelemben vett belvárosra terjed ki. A behajtási tilalom jelenleg az alábbi városokban van érvényben (2009. január): Berlin, Köln, Hannover, Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Schwäbisch-Gmüd, Stuttgart, Tübingen, Bochum, München, Augsburg, Dortmund, Düsseldorf, Essen, Mühlacker, Pforzheim, Regensburg, Reutlingen, Nürnberg, Herrenberg. A Berlini Magyar Nagykövetség tájékoztatása szerint a rendelkezés vonatkozik a Németországba utazó, a fenti zónákba behajtani szándékozó külföldi turistákra is. A matricával nem rendelkező gépjármű-vezetők a német jogszabály értelmében 40 eurós bírsággal és 1 büntetőponttal sújthatók.

Benzin

Németországban a következő benzinfajták kaphatóak:

  • 91-es oktánszámú ólmozatlan
  • 95-ös oktánszámú ólmozatlan
  • 95-ös oktánszámú ólmozatlan
  • Ólmozatlan dízel

Fontosabb segélyhívó telefonszámok

  • Rendőrség: 110
  • Mentők, Tűzoltóság: 112
  • Belföldi tudakozó (Telekom): 118-33
  • Külföldi tudakozó (Telekom): 118-34

Vasúti közlekedés

Németországban nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedés fejlesztésére. A vasúthálózat fejlesztése azért is égető probléma, mert a gépkocsik száma évről évre növekszik. Jelenleg 44 000 km vasútpálya áll rendelkezésre, amelyből kb. 20 300 km villamosított. A nemzeti vasúttársaságon a Deutsche Bahn AG-n kívül 102 privát vasúttársaság működik az országban, melyek 3-4 ezer kilométernyi vasútpályát birtokolnak. Vonatjegyekről, kedvezményekről és az aktuális menetrendről a német vasúttársaság honlapján található információ.

Légi közlekedés

Átlagosan 113,3 millió utas és 2 millió tonna áru halad keresztül Németország repülőterein, melyek magáncégek birtokában vannak. Igen jelentős légikikötő a Frankfurt am Main-ban található. Németországban jelenleg több mint 50 repülőtér üzemel. A jelentősebb légikikötők a következők: Berlin (Schönefeld, Tegel, Tempelhof), Bréma, Drezda, Düsseldorf, Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hamburg, Hannover, Köln/Bonn, Lipcse/Halle, München, Nürnberg, Saarbrücken, Stuttgart.

A Németországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.

Forrás: Euvonal


Als öffentlichen Verkehr (ÖV) bezeichnet man jenen Teil des Verkehrs von Personen, Gütern oder Nachrichten, der für jeden Nutzer in einer Volkswirtschaft bzw. in der Bevölkerung zugänglich ist, insbesondere die Leistungen des öffentlichen Gütertransports, der öffentlichen Personenbeförderung sowie Leistungen öffentlich zugänglicher Post- und Telekommunikationsdienste.

Die Merkmale des öffentlichen Verkehrs sind:

• allgemeine Zugänglichkeit für jeden Nutzer (bei Fahrzeugverkehr Beförderungs- bzw. Transportpflicht),

• Ausführung durch spezielle konzessionierte Verkehrsunternehmen (beispielsweise bei Bahnen, Luftfahrt, Seilbahnen, Schifffahrt, Aufzugsanlagen) bzw. auf konzessionierten Linien oder Routen oder durch konzessionierte Leistungsträger,

• sowie beim Fahrzeugverkehr die Fixierung von Beförderungsbedingungen bzw. -vorschriften und Preisen in veröffentlichten Rechtsnormen (Fahrplan- und Tarifpflicht).

In vielen Ländern wird zwischen Fern- und Nahverkehr (auch: Regionalverkehr) unterschieden, daneben bestehen die Bezeichnungen Binnenverkehr und internationaler Verkehr. Bei Letzterem gibt es eine weitere Teilung, die Verkehre aus einem Nachbarland durch ein anderes als Transitverkehr bezeichnet. Kleinere Staaten kennen beispielsweise im Bahnverkehr keine Unterteilung in Fern- und Nahverkehrsleistungen, es gibt dann nur Inlandszüge und Züge des internationalen Verkehrs. In Deutschland wird heute organisatorisch sehr scharf zwischen öffentlichem Personennahverkehr (ÖPNV) und Personenfernverkehr unterschieden.

Es gibt die Bezeichnungen öffentlicher Güterfern- und -nahverkehr sowie öffentliche internationale und Transit-Güterverkehre und gleichbedeutende Bezeichnungen für die entsprechenden Personenverkehre.

Träger des öffentlichen Verkehrs können öffentliche oder (teil)private Verkehrsunternehmen sein. Sie können in Bezug auf unterschiedliche Verkehrszweige für ihre Verkehrsaufgaben besonders spezialisiert sein, u.a. auch als Spezialanbieter für Fern-, Nah- oder internationale Dienste.

Forrás: Öffentlicher Verkehr


Egy kis segítség

zugänglich - hozzáférhető

r Gütertransport (-(e)s, -e) – árufuvarozás

e Personenbeförderung (-, -en) – személyszállítás

konzessionieren (-te, h.-t) – hatóságilag engedélyez

s Verkehrsunternehmen (-s, -) - közlekedési vállalat

e Seilbahn (-, -en) – kötélpálya (ilyennel működtetett közlekedési eszköz)

e Luftfahrt (esz) – légi közlekedés

e Beförderungsbedingung (-, -en) – szállítási feltétel

e Beförderungsvorschrift (-, -en) – szállítási előírás

r Leistungsträger (-s, -) - szolgáltató

r Binnenverkehr (-s) – belföldi közlekedés

r Transitverkehr (-s) – átmenő közlekedés

e Unterteilung (-, -en) – felosztás

r Inlandszug (-(e)s, -¨e) – belföldön közlekedő vonat

r Verkehrszweig (-(e)s, -e) – közlekedési ágazat


Három kérdés :)

Mi minden tartozik a közösségi közlekedés körébe?

Melyek a közösségi közlekedés jellemzői?

Milyen fajtái vannak az árufszállításnak?

 

 

Visszalépés az előző oldalra...